A látás és az észlelés jellemzői, Percepció – a látás folyamatai
Tartalom
Észlelés — Wikipédia Típusok[ szerkesztés ] A tudatosságnak két típusát különböztetjük meg, amelyek jelentős vonatkozásban vannak az észleléssel: az érzékelhető valamely esemény, mely észlelhető és fizikai és a pszichológiai típus. A környezettel való kapcsolatunk során állandó információfelvételt és -feldolgozást végzünk. Az információ felvétele az érzékszervek feladata, a feldolgozás túlnyomó része az agyé. A különbséget minden "látó" ember képes egyszerűen bizonyítani szemének kinyitásával és becsukásával: olyan szenzoros modalitás nélkül, mint a látás, az érzékelt tudatosság gondolata hiányzik.
A jelenlevő tudatos, teljes és gazdag érzékelés által, mint a látás, összehasonlítás alapján semmi sincs jelen, ha az érzékek nem működnek, mint például amikor be van csukva a szemünk. Ezen szabályt alkalmazva megérthető, hogy az esetek mérhetetlen többségében a logikai megoldást az egyszerű emberi érzékelésen keresztül érjük el. Az aktív percepció elmélete az érzéki csalódás illúzió kutatása során is felmerült, különösen Richard L.
Gregory munkálatai folyamán. Észlelés és valóság[ szerkesztés ] A vizuális észlelés esetében néhány ember képes látni az észlelt változást "lelki szemei előtt". Az "esemplastic" a fantázia képessége jellegét már kimutatták kísérletekkel: egy homályos kép többféle értelmezésével a perceptuális síkon.
Jerome Bruner és Mary Potter homályos, kétértelmű képek ingerként való alkalmazásával akadályozták a közvetlen észlelést vizsgálataik során.
Tartalomjegyzék A látás észlelésének jellemzői. Percepció — a látás folyamatai Ha az érzékleteket aszerint osztályozzuk, hogy a tárgyról, eseményről milyen távolságból szerezhetünk információt, közeli és távoli érzékleteket tudunk megkülönböztetni. A látás az utóbbiak közé tartozik.
Kísérleti alanyaiknak folyamatos leírást kellett adniuk élesítés folyamata során a diákról. Érdekes, hogy a leírások a látás és az észlelés jellemzői pontatlanok voltak eleinte például egy földkupacot csokoládéfagylaltnak néztek. A "Vajon a pohár félig üres, vagy félig tele van? Ahogyan egy tárgy megfigyelése többféle értelmezést is adhat, ugyanúgy érzékelhetjük annak hiányát is. Ha az észlelés során a személynek nincsen tapasztalata az adott tárgyhoz kapcsolódóan vagy nem fontos számáraszó szerint nem észleli azt.
Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok Az érzékelés és az észlelés közötti különbséget a megszerzett információhoz kapcsolódó ismeret szintje jelzi: az érzékelés során egyszerű ingereket tapasztalhatunk meg, még az észlelés az idegrendszer magasabb szintjeihez kapcsolódik.
A látás észlelésének jellemzői. Percepció – a látás folyamatai
Helyreáll-e a látás a szürkehályog eltávolítása után Tesztek a látás fejlesztésére Az észlelés, mint folyamat az emberi látásnál javítsa a látást 150-re rutinosan működik. Amikor az ember egy olyan fogalommal találkozik, amelyről már előre kialakított koncepcióval rendelkezik, képes szabályozni, hogy az adott fogalmat, tárgyat észrevegye-e, vagy se.
Ezen problémával találkozhatunk abban az esetben, amikor képtelenek vagyunk az új információ megértésére, csupán amiatt, mert nem tudunk elvonatkoztatni korábbi ismereteinktől, tapasztalatainktól. Kiegészítések Az érzékleti modalitások Az érzékelésnek több fajtáját különböztetjük meg.
Jelenleg a látás és az észlelés jellemzői a fő érzékleti modalitások főbb jellemzőinek bemutatására vállalkoztunk.
A modalitások hátterében meghúzódó élettani folyamatok megértéséhez elengedhetetlen, az érzékszervek működésével kapcsolatos biológiai ismeretek felelevenítése, mivel ezeket csak vázlatosan van lehetőségünk bemutatni. Mivel az emberi elme képes az általa újonnan felfedezett dolog megfontolására, kreál magának egy új "igazságot", "valóságot" azzal kapcsolatban. Mikor nem értünk valamit, akkor az elménk megpróbálja az új információt egy már korábban megélt eseményhez, tárgyhoz, gondolatkörhöz kötni, és egy új "szabályt" létrehozni, és azokhoz szorosan hozzákapcsolni.
A pávaszem pillangók például, melyek szárnyai egy ragadozó szeméhez hasonlítanak könnyen becsapják az állatokat álcázási képességeikkel. Az érzékcsalódás nem befolyásolható a látás esetében.
Ez azt jelenti, hogy az érzékek önmagukban nem képesek egy egyedülálló világ leírására. A mentális modell szerepe az érzékek gazdagítása. Az elmélet különböző típusai az észlelés ökológiai megközelítéséből adódnak James J. Tartalomjegyzék Gibson foglalkozott ezzel a témával. Gibson elutasította az ingerszegénység gondolatát, miszerint az észlelés az érzékekben alapozódik. Ehelyett megvizsgálta, hogy az észlelési rendszerben hol van jelen az információ. A világ leképezése és a valós világ közti arány Ebből az következik, hogy az érzékelést nem kell gazdagítani, direkt jelenség.
Percepció — a látás folyamatai Látásvizsgálati szimbólumok észlelést, mint aktív folyamatot, erőteljesen támogatta J.
Ez az aktív folyamat irányítja cselekvést, és ez még több cselekvésre ingerelhet. Foglalkozás látás fogalma Hogyan lehetne javítani a rövidlátók látását Hogyan lehet a rövidlátást homeopátiával kezelni Torna a szem számára myopia kor A látómezők esszenciális thrombocythemia szűkítése Például ha már korábban észleltünk egy tárgyat, egy későbbi alkalommal eldönthetjük, hogy megközelítsük, vagy elkerüljük.
Az előre kialakult vélemények képesek befolyásolni azt, miképp látjuk a világot. Tehát a cselekvés minden esetben attól függ, hogy mit észleltünk. Például egy klasszikus kísérlet rámutat a lassabb reakcióidőre és a pontatlanabb válaszok lehetőségének meglétére. Jerome Bruner kártyafigurákkal végzett kísérletet. Egy pakli kártyában felcserélte a szimbólumok színeit például piros pikket és fekete szívetés megfigyelték, hogy mennyi expozíciós időre van szüksége az alanynak a hiba felfedezésére.
Vibráció Mechanikai energia Hőenergia Mechanikai energia főként a hullámtermészetü Tudjuk, hogy az észlelő élőlény környezete olyan ingerek sokaságából áll, amelyek többségét fizikai jelek például hullámtermészetű jelek, mint a hang vagy a fényilletve kémiai anyagok oldott vagy gáznemű anyagok, mint az ízlelés vagy a szaglás esetében alkotják. Ezt az átalakítást, átfordítást nevezzük transzdukciónak. Valamennyi érzékelési osztályban, szakszóval modalitásban látás, hallás, ízlelés, szaglás, tapintása feldolgozás a transzdukcióval, azaz a szenzoros kódolás folyamatával kezdődik. Az egyes érzékleti modalitásokban a receptorok adott típusú fizikai vagy kémiai ingerekre reagálnak.
Az alaklélektan Gestalt-pszichológia ezzel, ennek zavaraival foglalkozik. Vibráció Mechanikai energia Hőenergia Mechanikai energia főként a hullámtermészetü Tudjuk, hogy az észlelő élőlény környezete olyan ingerek sokaságából áll, amelyek többségét fizikai jelek például hullámtermészetű jelek, mint a hang vagy a fényilletve kémiai anyagok oldott vagy gáznemű anyagok, mint az ízlelés vagy a szaglás esetében alkotják.
Ezt az átalakítást, átfordítást nevezzük transzdukciónak. A figura és háttér felcserélhető bizonyos esetekben. Így az összefüggés kontextus az előzetes tudás - befolyásolja a felismerést, azonosítást lokalizációt.
Az alulról fel folyamat - ösztönös, kiváltott input irányított. Látszólagos mozgás: A retinán állókép keletkezik, melyet mozgóképként észlelünk. A lassított felvétel; gyorsított felvétel mozgás-elemző eljárás: észlelésünkhöz igazít eseményeket. Például sokszor az embernek át kell fürkésznie a környezetet, hogy megtalálja a kívánt tárgyat.
Hasonlóképpen ha azt szeretnénk, hogy egy gyenge hang hallható legyen, sokszor fülünket a hang irányába kell fordítanunk. Ezek a példák rámutatnak arra, hogy maga az észlelés aktív folyamat. Attól függően, hogy az észlelés tárgya milyen közel van az észlelőhöz, az észlelés érdekes különbségeket tesz a különböző milyen ételek károsak a látásra között.
A látás és az észlelés jellemzői,
Az érintés és az ízlelés a szaglást is ide sorolhatjuk modalitásának például a közeli érzékelésben van fontos szerepe, míg a látás és a hallás távoli érzékelésnek minősül. Az károsítva a látásomat két érzékszerv feladata, hogy helyettesítse a helyváltoztatást környezetünk megismerésekor.
Gibson korábbi munkájából ered az az a látás és az észlelés jellemzői megközelítés, mely szerint az "észlelés a cselekvésben" az észlelés vele járója a cselekvés folyamata; enélkül értelmetlen, cselekvés nélkül a percepció pedig céltalan lenne.
A cselekvés egyaránt igényli az érzékelést és a mozdulatot; az észlelést és mozgást pedig úgy lehetne leírni, mint "az érme két oldalát", ahol maga az érme az akció.
Gibson abból a feltevésből indult ki, hogy egyes dolgok, amelyeket "invariánsoknak", állandóknak hívott, már léteznek a való világban, és az észlelési folyamatok rájuk irányulnak. A nézet, amely konstruktivizmus olyan filozófusok által tartva, mint Ernst von Glasersfeld néven ismert, úgy értelmezi a percepció és a cselekvés folyamatos kiigazítását, mint ami pontosan megállapítja az entitást ezért nagyon messze van az állandótól.
Navigációs menü A teória szerint a tau információ, vagy a "time-to goal" információ alapvető "érzék" az érzékelésben. Az észlelés biológiai megközelítései[ szerkesztés ] Az a látás és az észlelés jellemzői és a a látás és az észlelés jellemzői eredmények egymásnak való megfeleltetésére különböző eljárásokat alakítottak ki egyes kutatók. Eljárások[ szerkesztés ] A kiváltott potenciált KP vizsgáló eljárás az inger által kiváltott elektromos agyi aktivitás vizsgálatát jelenti. A kísérleti személy hajas fejbőrére ragasztott elektródák segítségével mért agyi tevékenységet kiváltott potenciálnak KP nevezzük.
A nagyobb területek feletti mintavétel lehetővé teszi a különböző elektromos tevékenységek összehasonlítását, amelyeket az agy eltérő területein vált ki az inger. Észlelés — Wikipédia Példák[ szerkesztés ] N1 szelektív figyelmi folyamat következtében kimutatható potenciál: A kísérleti személy mindkét fülébe fülhallgatón keresztül hangingereket kap.
Az instrukció utasításhogy csak a bal fülébe érkező rövid hangingerekre figyeljen, és számolja meg, hogy 3 perc alatt hány ilyen ingert észlelt. A figyelt fülében az N1 hullám jóval nagyobb amplitúdójú lesz, mint a másik fülében. Ez a növekedés a szelektív figyelmi folyamatok következménye.
Össze-nem-illési negativitás: Ha a fenti kísérletet megváltoztatjuk úgy, hogy a figyelt fülbe ritkán, a többitől eltérő deviáns hangot adunk, akkor egy ms latenciájú lappangó negatív komponenst figyelhetünk meg N2a.
N hullám: Ha szemantikailag nem odaillő szó áll a mondat végén, így értelmetlenné téve az egész mondatot, akkor az oda nem illő szó, mint inger, egy ms-os latenciájú negatív potenciál rögzítő.
Ha az érzékleteket aszerint osztályozzuk, hogy a tárgyról, eseményről milyen távolságból szerezhetünk információt, közeli és távoli érzékleteket tudunk megkülönböztetni. Eszköztár: Lokalizáció Az észlelés, percepció, az érzékletek által felfogott fizikai ingertől az egyénben kialakuló élményig tartó folyamat. Látás 2 5 hyperopia.
