Vakok számára is lehetséges a látás részleges helyreállítása

A vak emberek látásának helyreállítása

A retinitis pigmentosa betegségcsoport mintegy genetikai elváltozást takar, az összes látásvesztés nagyjából százalékáért felelős. A génterápiák megjelenése előtt az ebben szenvedők gyakorlatilag tehetetlenül fogadták, hogy lassan elvesztik a látásukat — most azonban felcsillant a remény, hogy a látásromlásuk legalább egy bizonyos mértékig, ha nem is teljesen, visszafordítható lesz.

Mérföldkő a terápiák kifejlesztésében

Roska Botond neurobiológus húsz évvel ezelőtt vetette fel először, hogy génterápiával gyógyítani lehet a genetikai elváltozások miatt kialakuló teljes vakságot.

Ekkor azonban még nem volt meg a technológiai háttér ehhez, nem is csoda, hogy a kutatót évekig nem vették komolyan.

Így neveli látó kisfiát Szilvia és Zsolt, a vak házaspár - NLCafé

A mára részletesen kidolgozott és a technológiai fejlődés révén lehetővé tett módszer első publikálása, óta figyelt fel a tudományos szakma is a génterápiás látásjavításra, most pedig ott tartunk, hogy hétfőn, az első klinikai kísérletből készült tanulmány publikálásával új tudomány született: a vizuális rehabilitáció, ami 13 éves munka eredménye.

Kapcsolódó A vak emberek látásának helyreállítása helyreállították egy vak beteg látását Ez az első lépés a vakság gyógyításának hosszú útján. Ez nemcsak azért lehet így, mert a biológiánk látásközpontú, hanem azért is, mert az olyan eszközök nélkül, mint az okostelefon és a laptop, nagyon sokan még dolgozni sem tudnának.

  • Milyen vak emberek "látják" a világot.
  • А потом взорвалась.
  • Vakok számára is lehetséges a látás részleges helyreállítása | KISALFÖLD
  • Részlegesen helyreállították egy vak beteg látását - HáziPatika
  • Új tudomány született tegnap: elindultunk a vakság gyógyítása felé | hu

Úgymond egy videóval kezdődik, amit a szemünk, vagyis a szem hátulján található fényérzékeny réteg, a retina veszi fel. Az agyunk nem lát, ez csak ezekből a videókból próbálja megjósolni a valóságot. A teljes vakság gyógyításához jelenleg négyféle különböző optogenetikai terápia létezik, ezek mindegyike a hamburger más és más rétegét érinti.

Jakabfi Genovéva Erika 76 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatója Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban osztoznak. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Mert nem hal meg, kit eltemetnek, örökké él, kit igazán szeretnek.

Amiről a tanulmány szól jelenleg, az a ganglionsejteket érinti, de lehet terápiát alkalmazni a csapokra, a bipoláris sejtekre és az amakrin sejtekre is. A retinitis pigmentosa esetében általában a hamburgernek nincs teteje, azaz nincs fényérzékelés egyáltalán nincs, vagy csak nagyon minimálisan.

a vak emberek látásának helyreállítása

Az utóbbi volt a helyzet a tanulmányban rmapo a szemészet számára férfinél: az 58 éves alany teljesen vak volt, csak az alapvető fényérzékelése maradt meg, azaz nagyjából tudta, honnan jön a fény, de ezen kívül semmit nem látott.

Számára a ganglionsejteket érintő terápiát alkalmaztak, azaz egyszeri injekciót kapott az egyik szemébe, amelyben úgynevezett adeno-asszociált vírusok vitték a megfelelő helyre azt a gént, ami egy különleges fehérje kódolásáért felelős. A csatornarodopszin vagy channelrhodopszin olyan fehérje, amely borostyánszínű fényt érzékel, ez biztonságosabb a retinasejtek számára, mint a toxikus kék fény.

Az adeno-asszociált vírusoknak csak a nevük hasonlít a koronavírus-vakcinák némelyikében is használt adenovírusokra, valójában egy azoknál ötször kisebb, 20 nanométeres átmérőjű vírusokról van szó, amelyek magukban képtelenek a szaporodásra és a fertőzésre is, csak a postás szerepét töltik be az injekcióban.

Gyakran előfordul, hogy a kiváló látású személyek azon gondolkodnak, hogy vakok mit látnak. A vak embereket viszont érdekli, vajon vakok azonos módon érzékelik-e a világot, vagy valamennyien másképp érzékelik a világot, vagy esetleg látnak-e valamit. Arra a kérdésre, hogy mit látnak a vak emberek, nincs egyetemes válasz. Először is, eltérő mértékben vannak a vakok. Másodszor, mivel "látják", azaz nem a szemét, hanem az agyát dolgozzák fel a vizuális információk feldolgozásával, az a tény, hogy valakit valaha is látott-e az életében, vagy vaknak született-e, rendkívül fontos.

A kísérleti alany megkapta a vakcinát, majd otthon négy és fél hónapos tanulási idő következett: meg kellett ugyanis ismernie azt a szerkezetet, amit a génterápia után használnia kellett. A férfi több mint négy hónapig tanulta a szemüveg és a hozzá tartozó apró, zsebben hordható számítógép működését, majd amikor az utcán sétálva képes volt kivenni a gyalogátkelő felfestését, ez után kezdődtek el a kísérletek.

a vak emberek látásának helyreállítása

Credit: Sahel, et al. Fontos érteni, hogy ez nem ugyanaz a módszer, mint amit a saját szemünk használ. Mivel a férfi fokozatosan veszítette el a látását, vissza tudta idézni, milyen egy zebra felfestése, de a szemének és az agyának meg kellett értenie az új szignálokat.

Vakok számára is lehetséges a látás részleges helyreállítása

A kísérletek során a férfinak először egy jegyzetfüzetet, majd egy kis dobozt, végül egy szinte teljesen átlátszó objektumot mutattak. A szemüveg segítségével sikerült látnia mindhármat, sőt amikor két poharat mutattak neki, meg tudta állapítani azt is, hogy egymáshoz viszonyítva hol helyezkednek el az asztalon. A látás nem színes, hanem fekete-fehér ilyenkor, és számít az adott objektum nagysága és kontrasztja is.

a vak emberek látásának helyreállítása

Mivel biztonsági okokból csak egy szemet kezeltek a génterápiával, minél kevésbé akarták belekeverni a kutatók a három dimenziót belekeverni a kísérletbe, hiszen a térérzékeléshez szükség van mindkét szemre. Egytől százas skálán azt mondanám, hogy ez egy tízes szintű látásjavulás, de ez csak az első lépés — mondta a kutató. Fontos, hogy a vizuális kéreg is aktivitást mutatott a vak emberek látásának helyreállítása kísérleti alanynál, ebből az aktivitásból pedig számításokkal ugyanazt a képet tudták visszafejteni a szakértők, mint amit az alany látott.

Ennek azonban hátránya is van: a felső bucihoz közeledve fokozatosan kevesebb emberre lesz megfelelő az adott terápia.

Az emberek teljesen vakok

A ganglionsejtes terápia ugyanis nem tesz különbséget a vakságot okozó genetikai mutációk között, a többi viszont már egyre inkább. Az első kísérleti alany látása valószínűleg még javul majd, a többi között abban kell még fejlődni, hogy minél kevesebb időre legyen szüksége a tárgyak felismeréséhez.

Egy egészséges látással rendelkező ember szeme és agya ezt valós időben végzi, de a férfinek jelenleg még időre van hozzá szüksége. Szükség lehet még a ganglionsejtekre vetített videó módosítására a legjobb eredmény érdekében, és arra is, hogy a másik három terápiát eljuttassák az emberi kísérletekig.

Ha pedig sikerülne a látható fényen túl jutni, és például infravörös fényt használni a borostyánszínű helyett, a pácienscsoport akár ezerszeresére is nőhetne, hiszen a nem teljes vakságot is képesek lennének gyógyítani.