2. fejezet - Az emberi látással kapcsolatos alapismeretek

Emberi tényező látás, Emberi szem – Wikipédia

Ismétlõdõ ingerekre Aktuális szükségletünkhöz kapcsolódó ingerekre A közúti jelzésekbõl a figyelem azokat emeli ki, amelyek az adott pillanatban a jármûvezetõ számára fontosak.

Például, ha nem akarunk megállni, akkor általában nem tudatosul bennünk, hogy megállást vagy várakozást tiltó táblák mellett haladunk el.

Idõsebb vezetõk által okozott balesetek hátterében gyakran az húzódik meg, hogy figyelmük beszûkül, megtapad egy-egy mozzanaton.

emberi tényező látás a látást javító szemgyakorlatok

A fiatal, kezdõ jármûvezetõk figyelmének megosztásával általában nincs probléma, náluk inkább az okoz gondot, hogy az észlelt információt - tapasztalatlanságuk miatt - nem képesek jelentõségüknek megfelelõen értékelni. A jármûvezetõ csak akkor fog a veszélyt elõre jelzõ lényegében semleges ingerekre veszélyt elhárító reakcióval válaszolni, ha kialakul egy asszociációs kapcsolat a jelzõinger és a potenciálisan veszélyes inger pl.

Becslési hibák Jármûvezetõként gyakran kerülünk olyan helyzetbe, hogy meg kell becsülnünk a másik jármûtõl való távolságot, a másik jármû sebességét, az ütközési pontig rendelkezésére álló idõtartamot.

Ilyen szempontból legkritikusabb manõver az elõzés. Az elõzéssel kapcsolatos vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy különösen a nagy sebességgel végrehajtott elõzések kockázatosak, emberi tényező látás ilyenkor bizonytalanabb a jármûvezetõ távolság- és sebességbecslése, valamint kisebb a jármû gyorsító képessége.

A biztonságos közlekedéshez alapvetõ fontosságú a sebesség helyes megválasztása. A jármûvezetõ szubjektív sebességérzete jelentõsen eltérhet a jármû tényleges sebességétõl.

Ezért fontos a saját sebesség gyakori ellenõrzése a jármû mûszerfalán. A távolság és sebesség becslését szubjektív és objektív körülmények is befolyásolják.

  • A csapok a látható fénytartomány bizonyos szeleteire érzékenyek, viszont csak a beérkező fény mennyiségéről adnak információt az idegrendszernek, a beérkező fény hullámhosszáról nem.
  • Milyen vitaminokra van szükség a látáshoz
  • A fizikai percek a látásról szólnak

Általában a távolságot túl,- a sebességet alá becsüljük. Az út mentén lévõ fák, bokrok, oszlopok, házak segítik a sebesség pontosabb megítélését, azzal, hogy tagolják, és változatossá teszik a vizuális teret.

Derrick S06 E04 - Egy kisérteties ház (felíratos)

Döntési hibák A környezetbõl származó információk alapján a jármûvezetõ dönt arról, hogy az adott pillanatban szükséges-e megváltoztatnia a jármû haladási irányát, illetve sebességét. A döntést sok tényezõ alakítja: a jármûvezetõ tapasztalata, ismerete, képességeinek szintje, kockázatvállalási hajlama, emberi tényező látás állapota, pillanatnyi motivációja, beállítódása.

Account Options

A döntéshez idõre van szükség, aminek hosszát befolyásolja a vezetõ gyakorlata, a döntéshez szükséges tényezõk száma, valamint az, hogy az események a jármûvezetõ elvárásainak megfelelõen vagy azzal ellentétesen alakulnak-e. A jármûvezetés tanulása és a folyamatos tapasztalatszerzés során bizonyos ingerekhez megfelelõ válaszmintázatok kapcsolódnak pl. Így bizonyos ingerek szinte automatikusan, nagyon alacsony tudati ellenõrzés mellett kiváltják a hozzájuk társult cselekvéses választ.

A gyakorlat során kialakul egy belsõ elvárás beállítódás mások magatartására, a különbözõ közlekedési események bekövetkezésének valószínûségére, sorrendjére, idõigényére vonatkozóan.

Emberi tényező látás Emberi szem elölnézete Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium EMBL heidelbergi tudósai bizonyítékokat találtak arra, hogyan fejlődött ki a gerincesek — és így az emberek — szeme. Az emberek távoli állati őseiben kétféle, fényre érzékeny sejtet találtak, a rhabdomérákat ezek a rovarok összetett szemének fényérzékeny képződményei és a fényérzékelő sejteket. Míg a legtöbb állatban a rhabdomérákból fejlődtek ki a szem sejtjei és a csillószerű fényérzékelő sejtek eredeti helyükön, az agyban maradtak, a gerincesek és így az emberek szemének fejlődése más utat követett: a csillószerű fényérzékeny sejtek látósejtekké váltak.

Minél inkább az elvárásaink szerint történnek az események, annál rövidebb idõ szükséges a beavatkozásra vonatkozó döntések meghozatalához. Ha az események nem az elvárásaink szerint alakulnak, akkor meghosszabbodik a döntéshez szükséges idõ. A váratlanság a belsõ bizonytalanság még az észleléshez szükséges idõt is meghosszabbítja. A legtöbb döntési hiba éppen a helytelennek bizonyuló elvárás beállítódás miatt jön létre.

Cselekvési jármûkezelési hibák A jármûkezelési hiba egyik gyakori formája, hogy a jármûvezetõ nem a megfelelõ veszélyelkerülési reakciót hajtja végre. A leggyakrabban elõforduló cselekvési hiba, hogy egy váratlan eseményre túlreagálják a beavatkozást. Lassítás helyett blokkolásig fékez, hírtelen és nagy mértékû kormánymozgást végez. Kezdõ vezetõknél elõfordulnak váltó és pedálkezelési problémák gyors indulás helyett lefulladás.

A emberi tényező látás szerepe Lényeges kérdés, hogy milyen motívumok cselekvésre késztetõ lelki tényezõk ösztönzik a jármûvezetõket a fokozott kockázatvállalásra - aminek leggyakoribb és legveszélyesebb megjelenési formája a gyorshajtás - és milyen motivációk csökkentik a kockázatvállalás mértékét.

Szerényebb képességekkel is biztonságosan lehet vezetni, ha a jármûvezetõ nagy biztonsági térköz fenntartására törekszik, ha a sebességet úgy választja emberi tényező látás, hogy elég idõ álljon rendelkezésére az ingerek észlelésére és feldolgozására, valamint a megfelelõ cselekvés kivitelezésére.

emberi tényező látás bates látásjavító videó

A jármûvezetõ nem csupán alkalmazkodik a közlekedési környezethez, hanem saját magatartásával jelentõs mértékben alakítja is azt. Óvatos, nyugodt vezetéssel elkerülheti a veszélyes helyzetek kialakulását, vagy éppen elõidézheti azokat kockáztató, erõszakos vezetési móddal. Balesetmentesen eljutni egyik helyrõl a másikra - ez lenne a biztonság szempontjából megfelelõ motívum a közlekedésben.

A közlekedés azonban - elsõsorban a sebesség - lehetõséget ad más jellegû - a közlekedés biztonságát emberi tényező látás befolyásoló emberi tényező látás motívumok kielégítésére is. Az egyik leggyakoribb ilyen jellegû motívum a sietés, az utazási idõ lerövidítésének vágya idõkényszer nyomása alatt, ami türelmetlenségben, gyorshajtásban, erõszakos, tolakodó vezetésben nyilvánul meg.

Gyakran lehet találkozni az utakon azokkal a jármûvezetõi magatartásformákkal is, amelyek indítéka a feltûnési vágy, illetve a vezetõi ügyesség fitogtatása. Ide sorolható a hirtelen gyorsítás, a nagy sebességgel, csikorgó gumikkal kanyarodás. A gyorshajtást és a gyakori elõzést sokan a vezetési ügyesség megnyilvánulásának vélik, míg a mérsékelt sebességgel haladást a csekélyebb vezetõi rátermettség jeleként értékelik.

Sokan feszült idegállapotban ülnek a volán mögé, és gyorshajtásban vezetik le érzelmi feszültségeiket. A városi forgalomban gyakori a torlódás, a kényszerû várakozás. Ez fokozza emberi tényező látás belsõ feszültséget, indulatossá, ingerlékennyé teszi a jármûvezetõket. A forgalmi dugóból kiszabadulva gyorsan kezdenek hajtani, amivel csökkentik a feszültséget, és megpróbálják behozni az elvesztegetett idõt.

A motívumok cselekvésre ösztönzõ hatását csak más motívumok ereje csökkenti vagy szünteti meg.

Az emberi tényezők szerepe a közlekedés biztonságában zmablak. Az emberek távoli állati őseiben kétféle, fényre érzékeny sejtet találtak, a rhabdomérákat ezek a rovarok összetett szemének fényérzékeny képződményei és a fényérzékelő sejteket.

Az elõbbiekkel ellentétesen arra késztetik, hogy kisebb sebességgel közlekedjen, kerülje a veszélyt, ne vállaljon kockázatot. A kockázatvállalás szubjektív megítélése rendkívül eltérõ. Bár mindenki szeretne baleset nélkül vezetni, ennek ellenére tapasztaljuk a sok bizonytalanságot és az ezekkel együttjáró kockázatvállaló magatartásokat.

A serkentõ és gátló biztonsági motívumok gyakran kerülnek egymással konfliktusba a jármûvezetés során. Közlekedésbiztonsági szempontból az lenne kívánatos, hogy a biztonsági motívumok fölényben legyenek a serkentõ teljesítményre, gyorshajtásra ösztönzõ motívumokkal szemben.

Olyan közlekedés biztonsági intézkedések bevezetésére lenne szükség, amelyek növelnék a biztonsági motívumok erejét a nagyobb sebességre ösztönzõ motívumokkal szemben. Fokozni kellene a szabálysértésen való tettenérés valószínûségét, ami ugyancsak növelné a kockáztató magatartás várható hátrányait. A kockáztató magatartásnak sokszor az az oka, hogy a jármûvezetõ nem ismeri fel a veszélyre emberi tényező látás jelzéseket.

Ezért már a gépjármûvezetõk elméleti képzésének keretében többet kell foglalkozni a veszélyek felismertetésének gyakoroltatásával. Gyalogosok, gyermekek és idõs emberek veszélyeztetettsége A közlekedés gyalogos résztvevõi közül a gyermekek és az idõs emberek sérülési kockázata kiemelkedõen nagy. Az õ emberi tényező látás foganatosítható környezetmódosító és egyéb közlekedésbiztonsági intézkedések legnagyobb része a többi gyalogos számára is elõnyökkel jár. Gyermek gyalogosok Közismert tény, hogy a gyermekek a közúti közlekedésben különösen veszélyeztetettek.

A veszélyeztetettség okai elsõsorban a gyermekek életkori sajátosságaiban keresendõk.

emberi tényező látás látás edzés közben

A kisgyermekek vizuális észlelésére jellemzõ, hogy látómezõjük szûkebb, mint a felnõtteké. A látótér perifériáján megjelenõ tárgyakra lassabban reagálnak, mint a felnõttek. Fontos különbség a gyermekek és a felnõttek észlelésmódja között, hogy az információkat eltérõ módon dolgozzák fel.

A gyermekeknél a tájékozódásnak nincs megtervezett menete: a keresési folyamatot döntõen a látótér feltûnõ részletei irányítják. Problémát jelent a figyelem megosztása a mozgással járó tevékenység és a vizuális megfigyelés között.

A forgalom észlelésében kiemelten fontos szerepe van a hallásnak. A hat év körüli gyermekeknek még problémát okozhat annak gyors eldöntése emberi tényező látás, hogy egy hang melyik irányból hallható, jobbról jön-e, vagy balról. A gyermekek a zajos és kisméretû jármûveket általában gyorsabbnak ítélik, mint a kevésbé zajos mi a legnagyobb mínusz a láthatáron méretûeket.

A közlekedésben gyakran használt fogalom a "jobb" és a "bal". A gyermekek ezek jelentését csak öt-hat éves korukban kezdik felfogni, és többségük csak kilencéves kora körül érti meg annyira, hogy ennek a forgalomban is hasznát tudja venni. Még a éves korú gyermekek között is vannak olyanok, akik nem képesek a térviszonyokat pontosan értelmezni.

emberi tényező látás látásmegelőzési technika

Mai napig nem tisztázott kérdés, hogy a kisgyermekek közlekedési magatartása azért nem biztonságos-e, mert képességeik hiányosak, vagy nem ismerik a cselekvésükkel járó kockázatot. Általános tapasztalat, hogy: - a lányok óvatosabbak a fiúknál, a fiúk gyakrabban szenvednek közúti balesetet, mint a lányok, az életkorral járó fejlõdés, hogy a veszély észlelése és érzékelése pontosabbá válik. A kisgyermeknél mind a túl gyors, mind a túl lassú döntéshozatal problémájával találkozunk.

2. fejezet - Az emberi látással kapcsolatos alapismeretek

A döntéshozatalt - az arra fordítható idõt - a gyermekek ismert impulzivitása is befolyásolja. Csak a kor elõrehaladtával válnak képessé a gyerekek arra, hogy azonnali impulzusaikat háttérbe szorítsák, és a közlekedési helyzet által megkívánt módon viselkedjenek. A fokozott impulzivitás következményeit a gyermekbalesetek típusai is sajnálatosan igazolják.

A balesetek jelentõs része úgy történik, hogy a emberi tényező látás egy nem várt hírtelen cselekvést hajt végre pl. Fõbb baleseti okok A balesetben megsérült 14 éven aluli gyermekek közül legtöbben utasként szenvednek balesetet a közúti közlekedésben.

A gyalogosbalesetek felének oka a gyermek hirtelen lelépése az úttestre. Olyan magatartásról van szó, amely a gyermektõl elválaszthatatlan impulzivitást, látászavar vibrálás, tapasztalathiányt, a félelem- és hogy távollátásom vagy rövidlátásom van hiányát tükrözi, tehát valójában csak a környezeti feltételek módosításával védhetõ ki.

A jármûvezetõ hibájából történt gyermek gyalogosbalesetekben vezetõ baleseti ok az elsõbbségi szabályok figyelmen kívül hagyása.

Gyakoriságban ezt a baleseti okot a sebesség nem megfelelõ alkalmazása, majd a figyelmetlen, gondatlan vezetés követi. Lehetõségek a gyermekek biztonságának javítására A gyermekek közlekedésbiztonságát rövid és hosszú távú beavatkozásokkal szükséges javítani.

Hogyan lehet 100%-nál is jobb a látása?

A lehetséges módszerek: a közlekedési környezet olyan kialakítása, amely a "hibás" gyermeki magatartásból származó baleset lehetõségét minimálisra csökkenti, a felnõtt közlekedõk ismereteinek bõvítése a gyermekektõl elvárható közlekedési emberi tényező látás, a kisgyermekek szülei felé irányuló közlekedésbiztonsági propaganda, a gyermekek közlekedésbiztonsági oktatása. A hét éven aluli gyermekek közlekedési oktatása a lehetõ leggyakorlatiasabb legyen. A figyelem hiányosságai és az impulzivitás túlsúlya miatt a legfontosabb annak begyakorlása, hogy a biztonságos hely a járda elhagyása elõtt a gyermek megálljon.

A magatartási tréninget éves korig folytatni szükséges. A gyermekbalesetek megelõzése érdekében kiemelt fontosságú a gyermekintézmények környezetének biztonságossá tétele, az óvodák, iskolák és játszóterek megfelelõ elhelyezése, biztonságos megállóhelyek létesítése a tömegközlekedési eszközök vagy a gyermekeket szállító buszok számára, a járda melletti parkolás korlátozása vagy megszüntetése, sebességkorlátozó intézkedések foganatosítása és betartatása, valamint a gyalogos- kerékpáros- és gépjármûforgalom lehetõség szerinti különválasztása.

Idõs gyalogosok A forgalomhoz való alkalmazkodás nem könnyû annak az idõs embernek, akinek a mozgása lelassult, információfeldolgozási képessége csökkent, döntési és reakcióideje meghosszabbodott.

A forgalomhoz való alkalmazkodás szempontjából a figyelemkihagyások komoly problémát jelenthetnek. Az idõs látás-helyreállítási gyakorlatok listája fokozott baleseti veszélyeztetettségét a következõ okokkal magyarázzák: az életkor elõrehaladtával a látás, hallás, figyelem-összpontosítás képessége hanyatlik, és ez megnehezíti a forgalmi helyzetek áttekintését és a helyzet megítélését, gyakoribbá válnak a hibák a közlekedési környezet felmérésében és az átkelésrõl hozott döntésben, a közlekedési ismeretek hiányosak vagy tévesek, az idõseknek gyakran vannak nehézségeik a mozgási szándék kifejezésében; mozgásuk korlátozottá válik, lelassul, képességeik hanyatlását nem mindig veszik tudomásul, néha meggondolatlanul a látásromlás glóriája mások szabálysértõ magatartását, gyakran látási akadály mögül vagy hirtelen lépnek le az úttestre, ráhagyatkoznak mások magatartására, anélkül, hogy biztonsági tartalékaik lennének, figyelmüket a külsõ körülmények túlságosan igénybe veszik.

Az idõs emberek általában fontosnak tartják a biztonságot, és igyekeznek kompenzálni hanyatló mentális és fizikai képességeiket. Az idõs emberek közismerten sérülékenyebbek a fiatalabbaknál, vagyis sérüléseik súlyosabbak. Az infrastruktúra olyan kialakítására kell törekedni, amely jobban figyelembe veszi az idõsek korlátozott mozgását a jelzõlámpa fázisideje, akusztikus kiegészítõ jelzések, a szintbeni forgalom szétválasztása, emberi tényező látás úttest szélessége, az átkelõhely megvilágítása stb.

Külföldi szakemberek kiemelik a kis forgalmi sebességek bevezetésének fontosságát az idõs közlekedõk szempontjából, mivel annak hatására: javul a kommunikáció a közlekedõk között, lehetõség van a félreértésekbõl eredõ hibák korrekciójára, baleset esetén a következmények kevésbé súlyosak, lehetõvé válik a mobilitás fenntartása. Találat: