Látás leülhet szülés után, A 7 leggyakoribb kellemetlenség

Az emberélet szentsége Születés A régi ember az életét Isten ajándékának tartotta. Szertartásokkal, mélységes emberi meghatottsággal ünnepelte annak titokzatos fordulóit.

A 7 leggyakoribb kellemetlenség

Az átváltozásokhoz segítséget, áldást Istentől várt, kért és kapott. Szerepét szülés után lánya, Boldogasszony vette át, akinek két angyal segített az egyik az anyát, a másik a gyermeket őrizte. A magtalan és terhes asszony Szent Annához imádkozik. Szent Anna a szülés pillanatáig őrzi a vajúdó asszonyt utána Szűz Mária a védelem, a gyermekágyas anya az ő szobra előtt éget gyertyát, s az ő képét tartja az ágyában; s Boldogasszony nappal őrködik, éjszaka pedig virraszt a gyermek és anya fölött.

A régi ember tudta, hogy a gyermek Isten akaratából születik, az új élet óhajtója és fogadója pedig a nő, s ő a hordozója is, tőle függ és általa látás leülhet szülés után a gyermek testi és lelki egészsége, külseje és természete, s jövendő sorsa is.

Császármetszés után: meddig tart a felépülés?

Éppen ezért csak rá vonatkozott minden varázslat, tilalom és szabály, csak ő lehetett a jóslatok alapja a jelek vagy rajta láthatók, vagy jelenlétében mutatkoztak. Látás leülhet szülés után varázsló cselekvéseket vagy maga a nő végezte el, a házasélet folyamán ura valamely tudós öregasszony segítségével, vagy pedig főleg a lakodalom alatt a férj női hozzátartozói.

Az áldott állapot előtt Azt tartották a régi faluban, hogy a nő korai és bő vérzése korai és sok gyermeket jelent. Ura házában való első leülésekor bogárszemű és göndör hajú fiúgyermeket ültettek az újasszony ölébe, hogy a gyermekáldás szép legyen. A gyermek népünknél nagy tisztességnek számított! Ószentivánon azt tartották, hogy ha a magzat után sóvárgó asszony Gyümölcsoltó Boldogasszony napján érintkezik az urával: megfogan, miképpen Szűz Mária és ő is gyermeket szül.

Elvetélés, elhajtás, kora- és halvaszülött Ha az elvetélés természetes okát nem tudták adni szégyennek szá­mított, mert az asszony kicsapongó életmódjának büntetése volt. Az elhajtást bűnnek tartották, hacsak egészségi vagy súlyos gazdasági okok nem követelték meg.

Szülés utáni depresszióm van?

A szőregi asszonyok szerint, aki elhajtja gyermekét, a fejét meg nem eheti és azt a kötőjében hordja. Már tizenegy gyermekét megette, azaz elhajtotta. A tizenegy fej ott volt a kötőjében. A föld nem vette be testét, az ég nem fogadta lel­két, mindig csak szaladgált.

Vida Ágnes 16 Comments Szülés utáni depresszióm van? Az anyukák százaléka a szülést követő első évben találkozik a szülés utáni depresszió jelenségével, ami legalább 2 hétig tartó rosszkedvvel, levertséggel, a babával szembeni közömbösséggel, agresszióval, étvágytalansággal, motiválatlansággal jár. Sokkal többen vannak azonban azok, akiknél csak néhány napig jelentkezik ezen tünetek valamelyike. A szülés utáni depresszió okai A szülés utáni depresszió nem tévesztendő össze a baby blues jelenséggel, ami a szülés utáni első napokban hormonális okokból jelentkezik.

Boldogasszony, a gyermekek őrzője, megbünteti azokat, kik a gyermekük életét elveszik, de az alázatosnak, a vétkét töredelmesen megbánónak meg is tud kegyelmezni. Ikrek, torzszülöttek Ha nem akar ikret az asszony, nem szabad kettős gyümölcsöt ennie. Ikreket szülhet az is, aki fajtalankodik vagy elutasítja a koldust. Az ikrek születésétől a teremtett mindenek rendjével teljesen ellentétes egyformaság miatt féltek.

A teremtett világban ugyanis soha, sehol semmi nem ismétlődik. Ahol a fát a küszöbön aprítják, ott rendetlen a ház, s az áldott állapotút minden szórtságot vonzótól tiltották.

Nem volt szabad kötelet átlépnie vagy azon átbújnia, mert akkor a köldökzsinór magzatának nyakára tekerődzik.

Másállapot Amint az asszony másállapotát megtudta, holdtöltekor bejelentette a Szülőboldogasszonynak, vagy megsúgta valakinek, hogy a gyermeke néma ne maradjon. Boldogasszonyt a Hold úrnőjének tartották, a Napot Jézus lakhelyének, ahonnan a földi életet irányíthatja. Ettől kezdve a gonosz ellen ingét fonákul viselte és piros szalagot font a hajába.

Állapotát — még ha szégyellte is — nem volt szabad lepleznie, vagy letagadnia, mert ettől gyermeke korán elhalt, vagy süketnéma gyermeke született. Az áldott állapotú asszonyt különös tisztelet övezte: nem illett lemosolyogni, nevetségessé tenni, nem volt szabad felingerelni, a templomban még az idősebb asszonyok is odakínálták neki a helyet.

Kímélték a nehéz munkától. Ahol eddig a fiatal pár az istállóban aludt, ott az asszony ágya a házba került; az asztalnál minden ételből ő vett először.

Mindenki segítségére volt, mindenki óvta. Megszaporodtak a tilalmak, a jóslások és a regulák. Nem volt szabad disznóvelőt ennie, mert a gyermeke taknyos természetű lesz, vagy egrest és szedret, mert erősen szőrös testű lenne. Nem vették számba az állapotos asszony lopását sem. Ha tököt lopott — kopasz fia lett; ha selymes kukoricát — szép hosszú hajú lánya.

Böjtölt, s fogadalmakat tett. A keddi és szombati látás leülhet szülés után mellett, bajűző amulettet viselt, keresztet és Szent Antal szobrocskáját vörös zsinórral; de védte a villámsújtotta fa forgácskája, a hímzett kígyó és a kereszteletlenül elhalt gyermek csontocskája is.

Különösen félt a megcsodálástól és a megdobástól, mert a megcsodálás okozta a torzszülötteket, a megdobálástól pedig anyajegy támad a gyermek testének megfelelő beszéd látásvesztéssel vigyázott arra, hogy testét ütés, súrlódás ne érje, hogy oda ne kapjon, mert akkor ennek nyomát is viseli a gyermek.

Nem volt szabad köcsögből innia, ruhát teregetnie. A régi szőregiek szerint az ilyen asszony ne nézzen tükörbe, mert idétlen lesz a magzata. Ha a halottnál a szag miatt befogta az látás leülhet szülés után, gyermeke sohasem érzett szagot.

Nem volt szabad kovászt kevernie, gyümölcsöt befőznie, káposztát és uborkát savanyítania, keresztelésre gyermeket vinnie — mert bizonyos vonatkozásban tisztátalannak tartották. Másrészt viszont termékenyítő erőt testesített meg: a fiatal fa első gyümölcsét várandós asszonynak kellett megennie, hogy jótermő legyen a fa, a vele való első találkozás szerencsét hozott a vadásznak.

Szokás volt az is, hogy a várandós ideje alatt minden pénteken böjtölt, s hogy mindenben istenfélő életet éljen. Az áldott állapotú asszonyt a közösség varázsló cselekvései, imádságok és böjtök vigyázták.

• Hátfájás kismamáknál - hátfájás szülés után - Erre való a regeneráló torna
• Innovatív cseppek a látás helyreállításához
• Szülés utáni depresszióm van? | Kismamablog

A szobába csak akkor engedték be, látás leülhet szülés után az asszony fájdalmai tűrhetetlenek voltak; ilyenkor háromszor megkerülte az asszonyt és a bal lábával átlépett rajta; az asszony meg ütötte — verte, ahol érte, hogy fájdalmát reá hárítsa.

S ha mindez hiába volt, templomba küldték, hogy meghúzza a nagyharangot. A régiek szerint a fát Isten rendelte őrzőül az ember mellé, az ember és fa titokzatos kapcsolatát hitték, s azt is, hogy az életfa látás leülhet szülés után tartja a tulajdonosát. Varázslatok a szülés megkönnyebbítésére Némely helyen a szülés idejét szigorúan titkolták; az asszony még a legnagyobb fájdalmak közt is visszafojtotta a hangját, mert az illetéktelen ráolvasással megnehezítheti a szülést, vagy a gyermek halálát okozhatja.

Másutt a bábával együtt megérkeztek a rokonok és szomszédasszonyok is, s biztatással bátorítottak. Közben jól befűtötték — még nyáron is — s megkezdték fájdalomcsillapító és szülést gyorsító mesterkedéseiket: le- és feljártatták a vajúdót, az ajtót rú­gatták meg vele, árkon ugratták, vályút kerültették, meg-meg- rázták, kenegették, hogy a gyermek lejjebb csússzon.

Ajtót, ablakot bezártak, fokhagymával tömték be a kulcslyukat, szentelt gyertyát gyújtottak, kiabáltak, zajt csaptak, keresztforgáccsal füstöltek, szentelt vizet hintettek széjjel, a házban minden csomót feloldottak, a zárakat felnyitották, a fiókokat kihúzták, kulccsal nyomkod­ták az ágyékukat; a vajúdó pedig imádkozott és fogadalmat tett.

Az asztalt közben a karácsonyi terítővel fedték le, s közepére — rendszerint egy tálba — szentelt gyertyát helyeztek.

A szülés módja Vidékenként másféle módon történt: állva, guggolva, ülve, fekve. Ha állva szültek fel voltak öltöztetve, s a falhoz vagy az ajtófélfához támaszkodtak; a guggolva vagy térdepelve szülő egy ingre vetkőzve a szoba sarkába vagy közepére húzódott és két felfordított szakaj­tóra vagy két zsámolyra támaszkodott, vagy asztalra borult.

Legáltalánosabb az ülve szülés volt: combjukat két székre vagy zsámolyra tették, némely helyen a széket két felfordított szakajtó helyettesítette. Ritkább mód volt, hogy az asszony férje ölében ült, s a combját ennek szétterpesztett combjára helyezte.

A felkészülés is a földön történt, még pedig a puszta vagy szalmával, gyékénnyel, rongyokkal leterített földön, hogy a Földanya erejét kapja a szülésre készülő. Átadta a család női hozzátartozójának, maga pedig az asszony gondozásához látott. Tápén a nehezen szülőt — a betlehemi istállóra gondolva — jászolba ültették, másutt az asszonyok a Látás leülhet szülés után látszólagos járásának irányában körbe járták Szülőboldogasszonyhoz imádkozva.

A szülés általában a tisztaszobában történt, a ház szentképekkel, szentséges jelekkel áldott helyén. Az apai elismerés, családba fogadás A bába a gyermeket az apa előtt a földre terített báránybundára tette, hogy a csecsemő Jézus jóságával ismerkedjék. Az apa ölébe emelte, s a kalapját egy pillanatra látás leülhet szülés után gyermek fejére borította, majd megmutatta a tűznek, amit ős-nek neveztünk, hiszen hitünk szerint Isten tűzzel, a tűzből kipattanó szikrával teremtette a világot.

Régen az apa, még mezítelenül, azonnal az istállóba vitte a fiúgyermeket, s áldások elmondása közben lovára ültette. A ló a Nap állata, a. Varázsló cselekvések a gyermeken Az asszonyok a szülés helyén, a földön fejszével keresztet húztak, a gyermeket subára fektették, arcát ujjukkal kétfelől benyomták, áthúzták a szülőingen, arcát piros almával végig simogatták, az ágy vagy asztal alá tették az asztalt a karácsonyi terítővel, Fény-Krisztus születésének terítőjével fedtékkezéhez gazdasági szerszámokat érintettek, a fiúéhoz férfi, a leányéhoz női szerszámot.

A gyermek fején lévő magzatmázat is levakarták, s gondosan eltették, mert akivel ezt majd felnőtt korában pogácsában megeteti, az oldhatatlan szerelme gyullad iránta. Majd a naptárt vizsgálták, mert a gyermek jövőjére a hét minden napjának, sőt bizonyos jeles napoknak külön is, a nap minden órájának, minden uralkodó planétának, s minden égi jelnek megvolt a maga jelentősége. Az épségben maradt burkot megszárították, s ha hétéves korában el tudja oldani az, aki benne született, az is szerencsés ember lesz.

Ha a burokba született gyermek megbetegedett, akkor fürösztő vízébe büdösbürköt tettek. Vizsgálták az anyajegyeket is, mert valamennyinek jósló jelentősége volt. A köldökzsinórt pertlivel masnira kötve látás leülhet szülés után, s hétéves korában kibogoztatták a gyermekkel, ha ki tudta bogozni: a fiú, ügyes fúró-faragó, a leány pedig jó fonó-szövő lett.

Általában rövid köldököt hagytak, s azt sarlóval vagy fejszével vágták el. Varázsló tevékenységek az anyán A bábáskodó vénasszony elveszi a mását, megállítja a vérzést, szüntetgeti az utófájdalmakat, próbálja megelőzni a has lelógását, s tüntetgeti a májfoltokat; hasra fekteti a szülő nőt, hasát vasdarabbal nyomogatja, ráolvas és imádkozik, Boldogasszony nevében: a kéz és láb ujjait ázatlan kendermadzaggal vagy szentelt barkával köti meg, a májfoltokat meleg méhlepénnyel keni meg, vagy az asszony első vizeletével vagy ablakpárával.

Termékenyítő erőt is tulajdonítottak neki, azért a trágyadombba, vagy gyümölcsfa alá ásták: ha fiúgyermeket akartak következőül, körte- ha leányt, almafa alá. A gonoszt tartották vele távol, a szemverést, az igézést akadályozták meg.

Az ágyat nem volt jó a mestergerenda hosszába, s lábbal az ajtónak állítani, mert az a koporsó helye. Arccal az ablak felé feküdt az asszony.

Az ágyba lépés kisebb ceremóniával, a nő Szülőboldogasszonyhoz folyamodá­sával és a bába áldásával történt. Ettől fogva a gyermekágyasnak nem volt szabad mezítláb járnia, nehogy rontásba lépjen. Szülés és keresztelés között régebben szenteltgyertya világított éjjel abban a házban, a szobában, ahol az látás leülhet szülés után magzatával feküdt, úgy vélték, hogy amíg nem volt templomban, a nevéről szólítva kihívhatják a gonoszok, és belefojthatják a kútba.

Az ablakon nem volt szabad kiszólni. Ha lelépett az ágyról a földre maga mellé vagy az ajtófélfába kellett szúrnia a kést, hogy a rosszak ne bántsák. A kicsit nem volt szabad az anyának a maga helyére fektetni, mert akkor meghalt. A férj kalapja szemverés ellen az ágyon feküdt. A Boldogasszony bent őrködik a szobába, a Szépasszony, pedig az ablak körül ólálkodik, készen a rontásra.

A Szépasszony szellemlény, az asszonyi rend, a szeretet hiányát testesíti meg. Mindkettő azt akarja, hogy a gyermek az ő ágyában szülessen meg. A Boldogasszony ágyába meghalt asszony, bármilyen bűnös is volt egyébként, az öregek hite szerint azonnal üdvösségre jut.

A fejkötő régebben a tisztes asszonyi állapot címere volt.

Hát, fájással. Hát, fájás nélkül.

Szőregi monda szerint: Mária nagycsütörtökön mosta a fejét, amikor Mária Magdolna jött hozzá a hírrel, hogy Jézust elfogták. Be sem kötötte a fejét, csak szaladt, erdőkön át. A haja megakadt az ágban, attól kezdve mindig fején volt a főkötő. Tápén az asszony a Boldogasszony ágyát csupasz szalmán feküdte három napon át, mert a kis Jézus is szalmán született.

De nem mindig lehet, és van, amit nem is kell. Nem tudok ülni! Nem gondoltam volna, hogy a gátsebem ennyire fog fájni. Számítottam arra, hogy kicsit érzékeny lesz, én viszont se járni, se ülni, se állni nem tudok. A férjem beszerzett egy úszógumit, azon valóban kényelmesebb ülni, de azért így is ég és feszül mindenem.

Halvaszületett, kereszteletlenül meghalt gyermek A régiek nemcsak emberi csapásnak, hanem Isten büntetésének is érezték, ha a gyermek halva született, vagy kereszteletlenül halt meg. Alsóvárosi történet, hogy egy helyen valamikor koraszülöttet temettek el a kamrába. Minden áldott éjszaka csörömpölt, megnyomta a ház lakóit, a maradékot megette. Anyja régebben nem szoptatta, ezért is siettek a keresztelővel. Tápén azt tartották, hogy az újszülöttnek karácsony böjtjére nem szabad kereszteletlenül maradnia.

Hogy mindez meg ne történjék: olvasót kötnek a pólyára, felállítják a söprűt, keresztet vágnak vagy jelölnek a bölcsőre, a macskát meg becsukják hozzá, hogy a kisded egy percre se maradjon egyedül. A régiek hitében a macska amely a keleti állatövi rendszerben a nyúllal együtt a Szűz időszak jelölője és a magzat, illetve a csecsemő között titokzatos kapcsolat valósul.

A magzat és a csecsemő a szűzség testesítője! Ha gyanakodtak, hogy az anya magzatát a gonoszok kicserélték, akkor próbára tették a váltott gyermeket. A szőregiek elbeszélésében, amikor a váltott gyerek sokáig nem tudott szólni, sem járni csak a feje nőtt, vettek neki új bögrét, új kanalat, mert mindig tejre volt éhes. A bögrének kicsinek, a kanálnak pedig nagynak kellett lennie.

Hm, hm, hm! Mindjárt tudták, hogy váltott, és akkor sütőlapátra fektették.

A régi hit szerint ilyenkor a boszorkányok ijedtükbe a magukét elviszik, és az anyjáét teszik a helyére. A kereszteletlenül elhalt vagy halvaszületett gyermekről azt tartották, hogy minden esztendőben fölsír: kéri a keresztséget. Az ilyen gyermek a földbe rejtett kincset megérzi és hétéves korában föl tudja venni.