Társadalmi normák a pszichológia szempontjából
Tartalom
- Társadalmi normák a pszichológia szempontjából - missgreen.hu
- Emberi tényező látás
- Társadalmi normák a pszichológia szempontjából - A pszichopatia okai
- Szempontok a normalitás — abnormalitás határainak kijelölésében Társadalomismeret, életmód Sulinet Tudásbázis Cölöpök és iránytűk — régen és ma Társadalmi normák a pszichológia szempontjából.
Kisgyermekkorig Pszichológia pedagógusoknak Kaprielian Alexa A világhoz, az emberekhez való viszonyt az önmagunkról és másokról alkotott előítéletek, sztereotípiák, a minket körülvevő környezet és maga a szocializáció határozza meg.
Cikksorozatunk második részében folytatjuk a kategorizáció, a sztereotípiák, a gender, az elsődleges szülői és másodlagos intézményesített szocializációs közegek és a szexizmus kapcsolatának vizsgálatát. Előző cikkünkben már szót ejtettünk: 3d modellezés a szemészetben a kategorizációról és a sztereotípiahasználatról, - a nemek biológiai és társadalmi megkülönböztetéséről, - az elsődleges és az intézményes szocializációs közegekről.
Idézzük társadalmi normák a pszichológia szempontjából röviden ezeket a témákat. A kategorizáció, a társadalom által létrehozott mesterséges kategóriák alapvetőek és elengedhetetlenek a világ megismerése szempontjából. A kategorizáció természetes emberi és társas folyamat.
Társadalmi norma A felénk érkező ingertömeget csoportosítanunk kell ahhoz, hogy minél nagyobb mennyiségű információt tudjunk befogadni, ezáltal maximalizáljuk a gondolkodásbeli hatékonyságunkat. A kategorizáció azonban befolyásolja az információfeldolgozást, és így az előítéletalkotásnak és a sztereotipizálásnak a legfőbb forrása.
Emellett a nemi szerepek normái felett is döntést hoznak. A sztereotípiák, mint a nemi szerepekkel kapcsolatos tipikus elvárások is, hatást gyakorolnak a viselkedésünkre és a gondolkodásunkra. Evolúciós pszichológia: új szemlélet a viselkedéstudományokban A nemi társas identitás szempontjából is beszélhetünk biológiai és társadalmi nemekről, pozíciókról.
A biológiai megközelítés a biológiai meghatározottságot emeli ki, eszerint a nők legfontosabb kiváltsága a reprodukciós funkció, az utódok világra segítése. A társadalmi megközelítés a szociális környezetre helyezi a hangsúlyt, amely szerint a közösségben elfoglalt helyünk és pozíciónk a társadalom által létrehozott produktum, és emiatt változékony.
Bibliográfiai hivatkozások: Különböző módon, ahogyan a társadalom alakítja a viselkedésünket. A társadalmi normák azok a paraméterek, amelyek megmondják, hogyan kell cselekedni annak a pillanatnak vagy körülménynek megfelelően, amelybe beiratkoztunk.
A társadalom által előírt értékek, normák írják elő a két társadalmi normák a pszichológia szempontjából lehetőségeit. A különbségek befolyásolója lehet a szocializáció milyensége. A nemek viselkedésére tehát az eltérő szocializáció is hatással van. A viselkedést nem csupán a biológiai nem, a társadalmi konstrukciók, de a társadalmi státusz is befolyásolja.
Eszerint a nemek eltérő szociális helyzete eredményezi a sztereotip viselkedést, nem pedig a biológiai különbségek. Az intézményesített szocializáció, a koedukált bölcsődék, óvodák, iskolák ellenére a fiúk és lányok már legkisebb koruktól kezdve eltérő élményeket és tudást halmoznak fel. A társadalmunk tagjait legegyértelműbben a nem választja el egymástól, ami azonnal a társadalom által előre meghatározott és kódolt sztereotípiákat hívja elő.
A társadalmi normák 5 típusa: a társadalom hogyan modulálja a viselkedést
Így a szerzett tapasztalatok nemtől függőek, és túlnyomóan nemi sztereotípiáink határozzák meg őket. Evolúciós pszichológia: új szemlélet a viselkedéstudományokban Elméleti keret Az utóbbi években egy új paradigma jelent meg a viselkedéstudományok körében. Az evolúciós pszichológiának nevezett tudományág az emberi viselkedés integratív megközelítését kívánja nyújtani.
Képviselői arra a kérdésre keresik a választ, hogy az evolúció során kialakult kognitív folyamatok milyen mértékben hatják át a mai ember lelki működését, és ez mennyiben meghatározó a szociális kapcsolatok különböző területein.
Reményeik szerint az evolúciós pszichológia az elméletek és magyarázatok olyan széles és koherens együttesét nyújtja, amely képes összerendezni a pszichológia és biológia különböző diszciplínáiban folyó kutatásokat, és az emberi természet máig legteljesebb leírását nyújtja.
Az evolúciós pszichológia alapelvei a modern evolúcióelmélet legáltalánosabb téziseiből erednek. Ugyanígy a viselkedésünket, a gondolkodásunkat, a motivációnkat, a pályaorientációnkat és ezáltal az egész életünket.
A nemi megkülönböztetéssel járó szocializáció sablonszerű viselkedést eredményez a lányok és a fiúk részéről.
A társadalmi munkamegosztás az, ami elmélyíti a nemek közötti különbségeket. A nemek közötti kognitív különbségek pedig sokkal nagyobbak, ha folyamatosan kiemeljük a két nem közötti, szociálisan elfogadott, sztereotip eltéréseket egy erre vonatkozó feladattal.
Miben segíthetünk? Vajon melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás? A különbségek vajon társadalmi produktumok, szociális normák és a hagyományos férfi-nő szerepek elsajátításának eredményei, vagy valóban a két nem eltérő agyi és hormonális rendszerének következményei? Ez a kérdés továbbra is válaszra vár. Szexizmus A sztereotipikus gondolkodás egyik formája a szexizmus, amely szintén társadalmi előnyöket és hátrányokat megerősítő ideológia, azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a két nem elválaszthatatlan függésben van egymástól.
A sztereotipikus gondolkodás egyik formája a szexizmus. Expektancia és motiváció A társadalmilag elfogadott nemi különbségtételt az elsődleges és intézményesített szocializáció mellett a nemekkel szembeni elvárások és az ebből fakadó motiváció is meghatározza. Ez a tény érzékelteti, hogy a társadalmi normák a pszichológia szempontjából egészét nemcsak abból kiindulva lehet kifejteni, hogy a társadalomnak struktúrája van, a társadalom tagjai különböző — egyenlőtlen — pozíciókat foglalnak el a struktúrában, hanem abból is ki lehet indulni, hogy minden társadalomnak szükségképpen van saját kultúrája, amely meghatározza, hogy a társadalom tagjai a társadalmi érintkezésben, együttműködésben hogyan kell hogy viselkedjenek.
A kultúra tehát a szerkezethez hasonlóan központi fogalma a szociológiának. A szociológia — a kulturális antropológiához hasonlóan — a kultúra fogalmába tartozónak tekinti nemcsak és nem is elsősorban az irodalmi, művészeti, zenei alkotásokat, azok ismeretét és élvezetét, hanem egyrészről az emberek alkotta tárgyakat például épületeket, bútorokatmásrészről és főképpen a társadalom viselkedési szabályait, normáit, az azokat alátámasztó értékeket, a hiedelmeket, a vallást, továbbá a hétköznapi és tudományos ismereteket, végül magát a nyelvet.
A gender társadalmi szerep különbségek a gender sztereotípiákból és a nemek felé irányuló szociális elvárásokból fakadnak. Azokat a lányokat vagy nőket, akiket a társadalom által maszkulinnak ítélt tantárgyak, foglalkozások, témák érdekelnek, nem csupán negatív vélemény érheti, ha erősebbek a férfiasnak ítélt területen; de kevesebb feminin és több maszkulin vonással ruházza fel őket a közösség, amelyben élnek.
Összességében társadalmi elutasítás vagy alacsonyabb szociális vonzalom társadalmi normák a pszichológia szempontjából ára a nemi sztereotípiák áthágásának.
Ambivalens szexizmus és a szexizmus mérése A nemi besorolás egy ismeretlen személlyel való első találkozás esetén az első feladat, amely azonnal előhívja a nemekhez fűződő sztereotípiáinkat, elképzeléseinket, elvárásainkat.
Társadalmi normák a pszichológia szempontjából
Ezek azonnali véleményalkotásra ösztönöznek minket. Ilyen lehet a nőkről való gondoskodó, segítő kép, vagy a férfiakról való agresszívebb, érzelemmentesebb viselkedés sztereotípiája. A nemi sztereotípiák differenciáltabban működnek más sztereotípiákhoz képest. Glick és Fiske szerint a hagyományos felfogás mind a nőkről, mind a férfiakról ambivalens. Ambivalens Szexizmus elméletük értelmében a nemek közötti kapcsolat egyedi, mert a két nem egyszerre van kiegyenlítetlen viszonyban és függő kapcsolatban.
Ez olyan ideológiákat eredményez, miszerint a hagyományos szerepek mindkét nem számára kedvezőek, illetve, hogy a férfiak dominanciája természetes és elkerülhetetlen. Szempontok a normalitás — abnormalitás határainak kijelölésében Elméletük feltételezi, hogy a nőkkel szembeni szexizmus rendszert alkot, amely igazolja és fenntartja a férfiak magasabb státuszát és hatalmát a társadalmon belül. A szexizmus, mint jelenség lehet pozitív vagy negatív attitűd, viszonyulás a nemekkel szemben.
Mindkét pólus elősegíti a hagyományos nemi szerepek stabilizálódását és véglegesítését, így a tradicionális rendszer fennmaradását.
A szexizmus mérésére, a nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdök, előítéletek vizsgálatára különböző eszközöket használnak.
Társadalmi normák a pszichológia szempontjából. Bevezetés a szociológiába | Digitális Tankönyvtár
A kérdőív megkülönböztet ellenséges és jóindulatú szexizmust. Az ellenséges szexizmus azokra a nőkre irányul, akik a tradicionális nemi szerepekkel összeegyeztethetetlen életmódot folytatnak, és nem tisztelik a társadalmi normákat; a jóindulatú szexizmus azokra, akik a hagyományos női nemi szerepekkel összeegyeztethetően vezetik életüket, és tiszteletben tartják a tradicionális felosztást.
Az ambivalens szexizmus elfogadása együttjár a szexista elképzelések és a nemek közti távolság elfogadásával is. A társadalmi normák általános jellemzői Az ambivalens szexizmus típusai nem feltétlen irányulnak ugyanarra a személyre.
- Pszichológia pedagógusoknak | Digitális Tankönyvtár
- A látásromlás észlelése
- Társadalmi normák a pszichológia szempontjából. Feltételezett petefészekgyulladás
- Az érem másik oldala viszont, hogy minden társadalom bizonyos értelemben öntőforma, amely igyekszik a maga képére formálni a biológiai egyedet.
Az attitűdök tehát a nő éppen betöltött szerepétől, és nem a személyes tulajdonságaitól függnek. Az ambivalens gender ideológiák ellentmondásosnak tűnhetnek, mert mind pozitív, mind negatív hiedelmeket megfogalmaznak mind a két nemről.
Ezek az ellentmondásos elméletek azonban pozitívan korrelálnak egymással és negatívan az aktuális gender egyenlőséggel. Kisgyermekkorig A hagyományos gender ideológiák olyan nemi összehasonlítást támogatnak, ami kedveli a nőket, de kizárólag támogató és alárendelt szerepben.
Társadalmi normák a pszichológia szempontjából. Társadalmi norma
A jóindulatú és ellenséges ideológiák a nemekről csak erősítik az ambivalenciát és az egyenlőtlenséget társadalmi normák a pszichológia szempontjából nemek között.
A szexizmus így rejtett útja lehet a nemek közötti megkülönböztetésnek, amely társadalmi jellemzőként, mechanizmusként jelenik meg, és amelynek a jóindulatú szexizmus az alapja pozitív sztereotípiák a nőkről. Ez betonozza be a nők társadalomban betöltött szerepét.
Társadalmi normák a pszichológia szempontjából Tartalom Identity politics and the Marxist lie of white privilege Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz!
Felhasznált irodalom: Glick, P. Ambivalent sexism, power distance, and gender inequality across cultures. Social comparison and social psychology: Understanding cognition, intergroup relations, and culture. In Serge Guimond szerk. Szempontok a normalitás — abnormalitás határainak kijelölésében Külön oszlop a mozaikpszichopatia, amelyet ezen állapotok többféle típusának jelei jellemeznek, vagyis vegyes pszichopatia. További a témáról.
