A látás funkció magában foglalja

E helyt csupán emlékeztetőül utalunk rájuk. Kialakulásuk, fejlődésük fokozatos, folyamatos és jellemző az egyes életkorokra — fejlődés pszichológia tanulmányaik a folyamatokra rávilágítanak.

Kogníció Kogníció szorosabb értelemben a gondolkodás folyamatait jelenti.

Tágabban értelmezve tartalmazza mindazt a mentális aktivitást, amik szerepet kapnak az információ megszerzésében, feldolgozásában, a megszerzett tudás megszervezésében és alkalmazásában. Az input, az output oldalát és a centrális folyamatokat magában foglalja az emberi elme. Érzékelés, észlelés Érzékelés és észlelés megismerő folyamat, velük külső ingereket, információkat szerzünk a világról, felfogjuk az ingerek összességét.

A folyamatok szorosan összetartoznak. Az észlelésben számos jelenség kódolt. A kódolásban fontosak veleszületett képességeink, saját tapasztalataink. Bárki és bármi — személy, tárgy — azonosításában korábbi tapasztalatok, beállítódások, elvárások szerepet játszanak.

Kiemelendő a környezet fontossága. Érzékelés válasz az érzékelőkre ható energiákra. Látás, hallás, szaglás, ízlelés, a kül- és beltakaró, valamint belső szervek receptorain keresztül történik. Lásd: Funkcionális anatómia — érzékszervek rendszere! A látás funkció magában foglalja fejlődése nyomon kísérhető a születés percétől.

Az újszülött szaglása, ízlelése, látása, az első életnapokban működik.

Magyar Tudomány november

Újszülött vizuális észlelése kimutatott tény, 1 hónaposan felismeri az anyja arcát. A csecsemő figyelmét két hónapos korban leginkább a mozgó szem köti le, elérve a 3 hónapos életkort a forma és a nagyság megfigyelésének kezdetei észlelhetők, előnyben részesíti a vertikális irányokat, 6 hónapos elmúlik, amikor a látás élessége megközelíti a felnőttét.

A csecsemő látása és hallása és mozgató rendszere két hónapos korban összekapcsolódik. Ennek egyenes következménye, hogy a tárgyak után nyúl, manipulál velük, közben fejlődik tapintás érzékelése. Kisded korú legnagyobb változásait az egyensúlyozás, a mozgás, a térbeli tájékozódás fejlődésében látni.

Óvodás differenciáló képessége kialakul és megerősödik a látás, a hallás, a tapintás, az íz- és a szagérzés képességében. Látás élességének fejlődése mellett megkülönbözteti az alapszíneket, térbeli látása finomodik.

Fejlődik belső hallása, megkülönbözteti az óvodában hallott hangszereket, társai beszéd- és énekhangját. Tapintással meghatározza a tárgyak alakját, méretét.

Csukott szemmel eldönti milyen ízeket, illatokat érez, anélkül, hogy azok forrását más érzékszervével azonosítaná. Mozgás és egyensúlyozás egyre összehangoltabb, szabályozottabbak és célszerűbbek a mozgások, képes rézsútos felületen biztonságosan járni. Iskolás korban erőteljesen fejlődik a látás élessége az akkomodáció képességének változásával.

Színárnyalatok felismerése is jelentősen szélesedik. Serdülők érzékszervei kifinomultan működnek. Érzékszervek működését követő neuronális folyamatok főbb lépesei: 1. Érzékelés zavarai között megkülönböztetünk mennyiségit, minőségit és tartalmit. Mennyiségi zavarok egyike, ha csökken az érzékenység.

Bekövetkezik, amikor emelkedik az ingerküszöb, pl. Ingerküszöb csökkenésekor nő, látásélesség értéke az érzékelés, általában a központi idegrendszert élénkítő és pszichotróp szerek hatására. Minőségi zavarnak tartjuk, ha a hibás feldolgozás miatt téves értelmezést nyer az információ, ide sorolhatók a szomatizációs betegségek, szorongás okozta pánik.

Kábítószerek okozzák a derealizációt, deperszonalizációt. Tartalmi zavarok az érzékcsalódások, ezek a valósággal való nem megfelelő inadekvát kapcsolatra utalnak. Illúzió: jó az érzékelés, de hamis az észlelet, hallucináció: érzékelés nélküli hamis észlelet. Észlelés, percepció érzékszervi adatokra épőlő kognitív folyamat, feltételekhez kötött magasabb rendű agyi tevékenység. Érzékszervi benyomások jelentéssé, tárggyá szerveződése, felismerése.

Lehet biológiai, vegyi, fizikai és szociális. Folyamatában lényeges a a látás funkció magában foglalja, a felismerés. Különböző ingerek nyomán keletkezett ingerületek egységes képpé formálódása, így tükröződik a valóság.

Az agy értelmezi az érzékleteket, renszerezi azokat és jelentést ad nekik. Óvodás gyermek észlelésére esetenként a túlzott globalitás, máskor a túlzott részletezés jellemző. Főképpen az érzelmi szinkretizmus uralja. Azt a sajátosságot emeli ki, ami érzelmileg megragadja, nem a lényeges elemet.

Idő észlelésében a a viszonylagosság még nem érthető számára, mindig cselekvéshez kötött a rövidebb időegységek, a napszakok megértése. Mennyiségek észlelése, meghatározása szemléletbe ágyazott, pl. Tér észlelée konkrét, jól tájékozódik a környezetében, de még hiányzik a téri képzeletéből az általánosítás.

1. EgészségLátvány Szerkezete és funkciója a vizuális oldalon.
2. Szerkezete és funkciója a vizuális oldalon. szerv a látás
3. Két dimenzió mentén fogjuk elemezni a látás fejlődését 1.
4. Mik a látókörök
5. Itt az ideje a látás helyreállításának
6. 3. fejezet: Az emberi megismerés alapjelenségei

Idő észlelésében az óra a rendszeresség az észlelés fejlődésének alapja. Serdülő korra idő, tér, mennyiség, arányok észlelése tökélesedett. Figyelem Mentális tevékenység, az egyén ennek során a számára fontos tárgyra, gondolatra, stb-re összpontosít. E pszichikus folyamatban információ felvétel és feldolgozás, továbbá külső és belső környezeti ingerhatások rostálása megy végbe.

Az információkat a figyelem segítségével struktúrálja az agy. A lényeges és a lényegtelen elkülönítése bizonyos hibaszázalékkal megy végbe. Figyelmet jellemzi az aktív ingerkeresés, a rostálás észlelések kiemelése és élesebbé tételea tartás, a legkedvezőbb beállítás összpontosítástovábbá az éberség vigilanciavalamint a rögzíthetőség feszültség, tenacitás.

Vigilancia valószínűsíti, hogy az inger eljut a tudatig. Figyelem a megismerés kísérő jelensége.

Szerkezete és funkciója a vizuális oldalon. szerv a látás

Spontán, szándékos, valamint megosztott és koncentrált figyelem a valóságban szorosan összekapcsolódik. Figyelem sajátosságai: Vándorol egyik tárgykörről a másikra, hullámzik az összpontosítása, átvitele akadályozott lehet a témához való erős érzelmi kötődés miatt, vagy perszeverál tartósan tapad. Terjedelme, megosztása életkortól függ, rövid idő alatt a kisded egy-két, óvodás dolgot képes befogadni.

Tartóssága erősen változó, összfügg az összpontosítással, éves korbanévesen pedig percig tud figyelni a gyermek. Zavarai lehetnek érzelmi konfliktusok, kábító szerek, gyógyszerek, fáradtság, stb.

Fenntartásához hozzájárul az érzelmi beállítódás motivációa figyelem tárgyának az érdekessége. Rontja a zaj, a stressz. A zene rontja a kitartó figyelmet igénylő tevékenységet, a begyakorolt cselekvést azonban nem. Figyelem fáradékonyságát az egyhangúság, unalmasság gyorsítja.

Legkedvezőbb figyelem beállítódást váratlan, erős ingerek reflexesen megszüntetik. Feladatok, színek megosztják a figyelmet. Tanulásban két dolog közti megosztott figyelem akkor nem rontja a teljesítményt, ha az egyik begyakorolt automatikus.

Az akusztikus és vizuális figyelem minden egészséges újszülöt jellemző tulajdonsága, ami figyelembe véve táplálkozását, vegetatív jellegű.

3. fejezet: Az emberi megismerés alapjelenségei

Csecsemőkorban egyre jobban kiszélesedik a figyelem. A bébi nem csak a szűk környezetére figyel, s kiegészül a tapintással, mozgással, egyensúlyozással szerzett élményekkel. Óvodás korban akaratlagossá lehet és kell tenni a gyermek önkéntelen figyelmét nem feledkezve meg arról, hogy mi kell a korra jellemző fáradékonyság miatt a fenntartásához.

Iskolások eredményes tanulása akaratlagos figyelem nélkül nem megy. Figyelmüket irányítottá, tudatossá kell fejleszteni. Figyelem kísérő jelenségei: lélegzés pl. Emlékezés emlékezet, memória Rendkívül bonyolult, konstruktív pszichológiai — kognitív — folyamat, melyben az ingerek keltette ingerületek bevésődnek, raktározódnak, majd előhívjuk őket, vagy elfelejtődnek.

Régi információkat felidéző lehetséges-e rövidlátással gyógyítani az asztigmatizmust. Sajátos, emberben végbemenő, valósághoz kapcsolódó idegrendszer-működés, általa régi emlékképek nyomán új képeket hozunk létre, vagy átalakítjuk az emlékeket.

Egyénenként is, továbbá minden életkorban nagy eltérést mutat. Az idő haladtával megőrzi a tudást. Biztosítja, hogy ismereteinket és az új tapasztalatokat megfelelő időben hasznosítani tudjuk. Meglévő emlékanyaghoz kapcsolódó produktív és reproduktív képzelet hozzájárul új ötletek teremtéséhez, létrehozásához.

Az emlékezés lehetőség tapasztalatok, múltbeli élmények feldolgozására, így újabb benyomások színesítését, gazdagítását eredményezi. Mindez lehetővé teszi az alkalmazkodás megfelelő szintjét. Emlékezés fontos alkotó elemei az érzelmek és a vágyak.

Az emlékezést befolyásolja számos mentális folyamat pl. Képzelet a korábban összegyűjtött, emlékezetben őrzött tapasztalatok, élmények sajátos módon történt újra rendezése az agyban, a valóság egyedi feldolgozása analizálással és szintetizálással.

Lehetővé teszi, hogy rendeződjenek tapasztalataink, eligazodjunk köztük. Jellemzi, hogy nem független a valóságtól, minél több a tapasztalat, annál színesebbé válik a képzelet. Általában vizuális megjelenésű. Pozitív képzelet a kreativitás fejlesztését biztosítja.

Reproduktív képzelettel elbeszélés révén újra elképzeljük az élményt. Ábrándozás olyan képzelet, agyi tevékenység, amit nem követ cselekvés, csak vágyakat jelenít meg. Változik a képzelet is. Kisgyermek szinte másolja a felnőtt mozdulatait, ami általában eszközös tevékenységre utal. Óvodások képzeletét az érzelem irányítja, nem az értelem. Fő funkciója a vágy teljesítése és a hiányzó ismeretek pótlása mi?

Alsó tagozatos reproduktív képzelete fejlődik, ami a tanulás fontos feltétele. Reproduktív képzelet megerősödése fogalmazásban, rajzban tükröződik. Mesék helyébe igaz történetek lépnek. Serdülő biológiai és pszichés érésével mélyül a tárgyi érdeklődés, egyúttal specializálódik is gyűjtő szenvedély, stb. A képzet tudatos jelenség. Képzetek a valóság tárgyainak, jelenségeinek érzékszervileg, gondolatilag általánosított, szemléletes képeinek emlékképekként való felidézése akkor is, ha a felidézéskor nem hatnak érzékszerveinkre.

A képzetnek csak olyan képeket tud a személyiség előhívni, amelyek saját a látás funkció magában foglalja, érzékelése során már rögzítődtek. Szoros a kapcsolata a fogalmakkal és a nyelv által közvetített jelentésekkel, azaz a képzet közvetít a dolgok képe és a fogalmak jelentése között. Időleges idegkapcsolatok révén a képzetek kapcsolatba lépnek egymással.

Emlékezés szakaszai: kódolás, tárolás, előhívás vagy felidézés.

Kódolás átalakítást jelent, az információ a memória által elfogadható reprezentációba, kódba kerül. Tárolás a kódolt információ megtartása, elhelyezése rövid és hosszú távú memóriába. Az érzékszervbe jutott inger, az információ a rövid távú emlékezetben tárolódik, s ha ott kellő ideig megmarad, átjut a hosszú távú memóriába. Előhívás a tárolt információ visszanyerése az emlékezetből. Számos tényezőtől függ a bevésés, a megőrzés, a felidézés, a felismerés minősége.

Fokozatosan éri el a felnőtt kori képességet.